2017. július 22., szombat

Következzen egy újabb fejezet a Vérszerződés zenekar életéből.


Legutóbb 1997-nél hagytam abba az emlékek felidézését, most akkor nézzük újabb 5 év emlékeit, történéseit dióhéjban.

Geri - 2017

1998 – 2002

A zenekar gőzerővel dolgozik, születnek az új dalok és szerencsére a koncertekre sem lehetett panaszunk. Budapest mellett egyre többször volt lehetőségünk más településeken is fellépni, Szekszárd, Győr, Vámosgyörk, Békéscsaba, Sopron, Miskolc, hogy csak néhányat említsek. Az NS mozgalom is egyre erősödött. Az MNA volt a fő csapásirány, de mellette ott volt sok más, kimondottan skinhead szervezet, lokálisan is, és országosan is, mint az NSH, a Hungária Skins és a BH. Akkoriban a koncerteket is java részt ez a három csoport szervezte, és azt kell, hogy mondjam, hatalmas időket éltünk meg! Európa és a világ legjobb zenekarai látogattak el hozzánk, Brutal Attack, BFG, Fortress, Celtic Warriors, ADL 122, Corona Ferrea, Squadron, Blue Eyed Devils, English Rose, Landser, Max Resist és még lehetne folytatni a sort.

2000-ben ismét stúdióba vonultunk, hogy rögzítsük második lemezünket, ami „Ez vagyok” címmel jelent meg immár először CD-n (ugyan csak írott lemezen, a zenekari kassza kiapadása miatt…) és a kor igényeinek megfelelve még kazettán is. Talán ez az albumunk a máig is legkevésbé ismert, aminek szerintem több oka is volt. A megjelenés idejében egyfajta széthúzás ütötte fel a fejét köreinkben. Közben a mozgalomra és a koncertekre is rászállt a hatalom, egyre gyakoribbak lettek a betiltások, ezáltal egyre kevesebb a koncert is. Valamint 2001-ben Gábor is távozott a zenekarból, így jó pár hónapra gitáros nélkül maradtunk…

Pedig ugyan ebben az évben jelent meg először lemezünk külföldön, egy split lemez az Archívummal közösen (Ők ekkor már a kiszabott büntetésük és az eltiltást töltötték...) ’Aryan dreams’ címmel, amin a magyar mellett már angolul és németül is rögzítettünk dalokat, még Gáborral.
Viszont ez az „átmeneti” időszak sem telt tétlenül. Talán sokan nem is tudják, hogy Tomas és Minya ötletére ekkor alakult meg a Worst Nightmare, amit később Ők ketten keltettek újra életre, komoly nyomot hagyva a színtéren két albummal és sok remek koncerttel. Ám ekkor még egy egészen más felállásról volt szó: Tomas – dob, Minya – gitár, Geri – ének, Udo – basszus. Ennek a felállásnak tudhatók be azok a dalok, amiket később a ’Hate Parade’ lemezre rögzítettünk, hiszen akkor éppen a WN nem működött, de erről részletesebben majd a maga idejében… Szintén ez idő tájt, talán 2001 őszén (sajnos sokszor nehéz a pontos dátumokra visszaemlékezni) kaptunk pár felkérést külföldről, hogy rögzítsünk dalokat különböző lemezekre. Gitárosunk nem lévén egy nálunk tett hétvégi látogatás alkalmával Józannal (Valhalla, Archívum) kezdtünk el jammelgetni melynek eredményeként megszületettek a „For Freedom” és a „No more mindcontrol” című nóták, amiket pár héttel később Vedres Joe-nál fel is vettünk. Ezek később a német Brainwash zenekarral közös bakelit EP-n („Support the P.O.W.-s”) jelentek meg, aminek a bevétele Lunikoff (Landser) támogatására lett fordítva, aki akkor éppen újfent a bíróság előtt állt. Ugyanekkor felvettük egy hírhedt Landser szám feldolgozását is magyarul, „Fehér Patrióták” (Arische Kämpfer) címmel. A dolog érdekessége, hogy ez a dal, később a „Szabadságot az Archívumnak” című CD-n jelent meg, aminek a bevételét az Archívum megsegítésére ajánlottuk fel, mikor 2004-ben újra bíróság elé állították Őket. Szintén ekkor rögzítettük a legendás francia R.A.C. zenekar, a Legion 88 emlékére készült tribute lemezre az „Ein Volk, Ein Reich, Ein Führer” című szerzeményt.

2002 elején találkoztunk Budapesten PPH-val, akivel már évek óta ismertük egymást az NSH-ból, és aki ekkor már Borczyval és Rajmunddal működtették a Vendettát. Megkérdeztem, hogy csatlakozna-e, akkor még, mint „kisegítő” a VSZ-hez, mert gitáros gondokkal küzdünk. Szerencsére igent mondott, és ez a „kisegítés” immáron 15 éve tart… Már akkor profi volt és maximalista, az első próbára úgy érkezett, hogy ugyan nagy szabadkozások közepette, de betéve tudta az összes dalt. Legelső közös fellépésünk szeptemberben volt az Ian Stuart emlékkoncerten Budapesten, a szintén kultikus helynek számító Kis Olimpiában, Kelenföldön. Ezen az estén 1996 után ismét a Brutal Attack társaságában léphettünk színpadra. Akkor párhuzamosan még a Worst Nightmare is működött így Tomas és én két bandában is toltuk aznap. Erre a koncertre ellátogatott Jonesy is, aki ez után megkeresett minket, hogy működő zenekara nem lévén, kisegítenénk-e egy English Rose búcsúkoncert alkalmával Angliában. Micsoda megtiszteltetés, persze hogy!

Folytatjuk...









Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése